Segítünk választani!
Az alábbi termékcsoportokra kattintva egy rövid segítséget találsz az általad keresett megfelelő termék kiválasztásához:
Az alábbi termékcsoportokra kattintva egy rövid segítséget találsz az általad keresett megfelelő termék kiválasztásához:
| Műszaki cikkek Headset Notebook Televizió Biztonsági kamera DVD Elem Konzol Számítógép Erősítő Memóriakártya Pendrive Szkenner | Vetítővászon Diavetítő Mobiltelefon Videokamera Digitális fényképező Diaszkenner Monitor Digitális képkeret GPS MP3 lejátszó Távirányító |
Háztartás Borhűtő Csaptelep Fotopapír Főzőlap Mikrohullámú sütő Mosogatótál Porszívó Sütő Tűzhely Vérnyomásmérő |
Irodatechnika Diktafon Iratmegsemmisítő Nyomtató Számológép Autoelektronika Autó HI-FI Élelmiszer Bor |
Hogyan vásároljunk monitort?
Ha irodai munkát végzünk, időnk nagy részét a számítógép monitorja előtt töltjük, tehát érdemes időt tölteni azzal is, hogy olyat válasszunk, ami nekünk és a munkahelyi lehetőségeinknek is megfelel. Az LCD jóval kevésbé fárasztja a szemet, mint a nagy és kocka katódsugárcsöves monitor (CRT), csökkenti az asztalon levő rendetlenséget, és hosszú távon energiát (és pénzt) is megtakarít.
A legnépszerűbbek a 17 colos képátlójú LCD-k. Egyre kevesebb 15 colos kijelzőt láthatunk, de a 18-19-22 colos LCD-k is egyre elérhetőbb árban vannak. Ha például a munkanap során tucatnyi alkalmazás között váltogatunk, egy 19 colos LCD-t nézve már érezhetően javul a produktivitás, és az alkalmazott így behozza a nagyobb képátlójú monitor jelentette többletköltséget. A 22 colnál nagyobb képátlójú monitorok még mindig viszonylag drágák, használatuk inkább tervezőirodákban ajánlott. Akik több folyamaton dolgoznak egyszerre, azoknak mégis érdemesebb egy két, kisebb képátlójú monitorból álló rendszert beállítani, mint egy igen nagyot.
Hogyan segítheti az LCD az üzletmenetet?
Ha kísértésbe esünk, és CRT-t szeretnénk venni, mert az olcsóbb, nem árt elolvasni az alábbiakat. Egyértelmű a válasz: a nagyon ritka kivételektől eltekintve az LCD a jobb. A katódsugárcsöves monitorok több óra után már nagyon fárasztják a szemet, a nagyobb fényerejű LCD-k csökkentik ezt a problémát, ráadásul jobban beállíthatók, mint a CRT-k. Minden felhasználó könnyen megtalálhatja a neki leginkább megfelelő beállítást; ez főleg akkor fontos, ha az irodában több alkalmazott is dolgozik. (Az alkalmazottak ismétlődő terhelésből eredő sérüléseinek gyógyítása és kártalanítása sokkal többe kerül, mint egy LCD.) Sok LCD-n van már videobemenet, és található bennük hangszóró is - ezek mind-mind könnyebbé teszik az íróasztalról történő prezentációt.
Az LCD további előnyei
Multimédiás bemutató: ha például PowerPoint prezentációnkat egy kisebb csoportnak mutatjuk be LCD-n, nincs szükség projektorra. Szórakozás: számos LCD-n található videobemenet, illetve egyéb, régebben extrának számító tulajdonság, mint például a hangszórók vagy kép a képben. Így videót vagy tv-t is lehet nézni munka közben. A legtöbb LCD a VESA szabványnak megfelelően falra vagy konzolra szerelhető. A falra szerelt a kijelzőn hirdetéseket vagy akár a vállalatról szóló videókat lehet bemutatni.
Mikor ne használjunk LCD-t?
Ha grafikus tervezéssel vagy fényképekkel foglalkozunk, csak a legjobb minőségű és a legdrágább LCD-t vegyük meg. Természetesen szükségünk lesz egy csúcskategóriás videokártyára is az optimális teljesítményhez. Számos tervezőiroda használ még CRT-t. Jóllehet nagyobb helyet foglalnak, olcsóbbak és valamivel jobb a színkonzisztenciájuk és a képélességük.
Mennyibe kerül manapság egy LCD?
Az LCD-k ára a képátló függvényében változik, de egy 17 vagy 19 colos monitor ára elfogadható egy átlagos iroda számára. Az elmúlt időszakban rohamosan esett az LCD-k ára, így csak akkor érdemes 15 colost választani, ha a cég anyagi lehetőségei nagyon szerények. A 17 és 19 colos LCD-k ára 35-50 ezer forint között mozog, a 20 colnál nagyobb képátlójú modelleké 50 ezer forinttól indul. Az LCD-knek nincs rejtett, időközönkénti kiadást jelentő tulajdonsága, sőt az alacsonyabb teljesítményfelvétel miatt hosszú távon költségcsökkentő beruházásnak is tekinthető.
Képátló
A feladatnak megfelelő méretűt válasszunk. Grafikus alkalmazások és táblázatok nagyobbat igényelnek, e-mail olvasásához és írásához kicsi is elég. Minimális követelmények: a legalapvetőbb irodai munkához (vagy azoknak, akik nem töltenek napi 8-9 órát a gép előtt) 15 colos is elég, 17-19 colos pedig a többieknek. Ha bonyolult pénzügyi műveletekről vagy táblázatkezelésről van szó, akkor két kisebb, egymás mellett elhelyezett, illetve egy nagy, széles, 16:9-es oldalarányú monitor a megoldás.
Beállítás
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ergonómia fontosságát. Egy jól beállítható LCD-t optimális helyzetbe állíthatjuk, azaz nem fájdul meg a hátunk, nyakunk, sőt, még akár a gépelés okozta sérüléseket és szem igénybevételét is csökkenti. A beállítási lehetősége alatt a kijelző felemelése és leengedése, oldalirányú forgatása, álló és fekvő képirány, illetve előre-hátra döntés értendő.
Minimális követelmények: legalább a megfelelő magasságra emelhető vagy engedhető. A kijelző függőleges dőlésszögének állítása a változó fényviszonyok miatt ajánlott.
Csatlakoztathatóság
Régebben még úgy tartották, hogy a digitális - vagy DVI - csatlakozás sokkalta jobb képminőséget biztosított LCD-n, mint az analóg csatlakozók. Az analóg technológia azonban jelentős fejlődésen ment keresztül, és napjainkban már gyakorlatilag azonos minőséget kapunk mindkét esetben. Amennyiben szükséges vagy szeretnénk az LCD-nk digitális csatlakozóját használni (például nagy felbontású grafikai alkalmazásokra), akkor olyan videokártyára van szükségünk, aminek van DVI-I vagy DVI-D kimenete.
Minimális követelmények: analóg kábel a VGA- vagy D-Sub-csatlakozóhoz, illetve az általunk preferált csatlakozási módokat támogató videokártya.
Extrák
A számítógéppel elvégzendő feladatok határozzák meg, milyen extrákra van szükség. A leggyakoribb kiegészítők közé tartozik a beépített hangszóró, ki- és bemeneti USB, A/V ki-és bemenet, beépített tv-tuner és a kép a képben (tehát a képernyő egy kis részén tv-adást nézhetünk, miközben a háttérben folyik a munka).
Minimális követelmények: a leghasznosabb extra tulajdonság a beépített USB-port. Ennek segítségével digitális fényképezőgépet, webkamerát vagy más USB-s eszközt csatlakoztathatunk közvetlenül az LCD-re, nem kell a földön csúszkálnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a PC-nk valamelyik USB-aljzatát.
Képminőség
Egy talicskányi számot felsorolhatnánk, de a legfontosabb mégis az, hogyan tetszik a szemlélőnek a kép minősége. Az LCD-ket mindig a natív felbontáson (ez az érték a termékhez mellékelt leírásban található) kell összehasonlítani. Ezen a felbontáson a legjobb a kijelző képe. Egy grafikus tervező szemével nézve fontos, hogy be lehessen állítani a kép gamma-korrekcióját és színhőmérsékletét. Ajánlatos ellenőrizni a képpontremegést (vibráló pontok a kijelzőn), de érdemes meggyőződni arról is, hogy a kép tisztán látható legyen több rálátási szögből is, és nem árt, ha megvizsgáljuk, a kép mind a négy sarkában egyforma-e a fényerő. Amennyiben főleg szöveges programokkal dolgozunk (például szövegszerkesztő, táblázatkezelő és e-mail), győződjünk meg arról, hogy a szöveg kellően éles-e.
Minimális követelmények: valójában úgy lehet a legjobban LCD-t tesztelni, ha bemegyünk az áruházba, és saját szemünkkel győződünk meg róla. Az eladó által elmondott számok (vagy specifikációk) magukban semmit sem jelentenek, mivel a felbontás a kijelző panel méretétől függően szabványos érték, és a kontrasztarány is csak a munkahelyi fényerőre vonatkozóan fontos.
Ha irodai munkát végzünk, időnk nagy részét a számítógép monitorja előtt töltjük, tehát érdemes időt tölteni azzal is, hogy olyat válasszunk, ami nekünk és a munkahelyi lehetőségeinknek is megfelel. Az LCD jóval kevésbé fárasztja a szemet, mint a nagy és kocka katódsugárcsöves monitor (CRT), csökkenti az asztalon levő rendetlenséget, és hosszú távon energiát (és pénzt) is megtakarít.
A legnépszerűbbek a 17 colos képátlójú LCD-k. Egyre kevesebb 15 colos kijelzőt láthatunk, de a 18-19-22 colos LCD-k is egyre elérhetőbb árban vannak. Ha például a munkanap során tucatnyi alkalmazás között váltogatunk, egy 19 colos LCD-t nézve már érezhetően javul a produktivitás, és az alkalmazott így behozza a nagyobb képátlójú monitor jelentette többletköltséget. A 22 colnál nagyobb képátlójú monitorok még mindig viszonylag drágák, használatuk inkább tervezőirodákban ajánlott. Akik több folyamaton dolgoznak egyszerre, azoknak mégis érdemesebb egy két, kisebb képátlójú monitorból álló rendszert beállítani, mint egy igen nagyot.
Hogyan segítheti az LCD az üzletmenetet?
Ha kísértésbe esünk, és CRT-t szeretnénk venni, mert az olcsóbb, nem árt elolvasni az alábbiakat. Egyértelmű a válasz: a nagyon ritka kivételektől eltekintve az LCD a jobb. A katódsugárcsöves monitorok több óra után már nagyon fárasztják a szemet, a nagyobb fényerejű LCD-k csökkentik ezt a problémát, ráadásul jobban beállíthatók, mint a CRT-k. Minden felhasználó könnyen megtalálhatja a neki leginkább megfelelő beállítást; ez főleg akkor fontos, ha az irodában több alkalmazott is dolgozik. (Az alkalmazottak ismétlődő terhelésből eredő sérüléseinek gyógyítása és kártalanítása sokkal többe kerül, mint egy LCD.) Sok LCD-n van már videobemenet, és található bennük hangszóró is - ezek mind-mind könnyebbé teszik az íróasztalról történő prezentációt.
Az LCD további előnyei
Multimédiás bemutató: ha például PowerPoint prezentációnkat egy kisebb csoportnak mutatjuk be LCD-n, nincs szükség projektorra. Szórakozás: számos LCD-n található videobemenet, illetve egyéb, régebben extrának számító tulajdonság, mint például a hangszórók vagy kép a képben. Így videót vagy tv-t is lehet nézni munka közben. A legtöbb LCD a VESA szabványnak megfelelően falra vagy konzolra szerelhető. A falra szerelt a kijelzőn hirdetéseket vagy akár a vállalatról szóló videókat lehet bemutatni.
Mikor ne használjunk LCD-t?
Ha grafikus tervezéssel vagy fényképekkel foglalkozunk, csak a legjobb minőségű és a legdrágább LCD-t vegyük meg. Természetesen szükségünk lesz egy csúcskategóriás videokártyára is az optimális teljesítményhez. Számos tervezőiroda használ még CRT-t. Jóllehet nagyobb helyet foglalnak, olcsóbbak és valamivel jobb a színkonzisztenciájuk és a képélességük.
Mennyibe kerül manapság egy LCD?
Az LCD-k ára a képátló függvényében változik, de egy 17 vagy 19 colos monitor ára elfogadható egy átlagos iroda számára. Az elmúlt időszakban rohamosan esett az LCD-k ára, így csak akkor érdemes 15 colost választani, ha a cég anyagi lehetőségei nagyon szerények. A 17 és 19 colos LCD-k ára 35-50 ezer forint között mozog, a 20 colnál nagyobb képátlójú modelleké 50 ezer forinttól indul. Az LCD-knek nincs rejtett, időközönkénti kiadást jelentő tulajdonsága, sőt az alacsonyabb teljesítményfelvétel miatt hosszú távon költségcsökkentő beruházásnak is tekinthető.
Képátló
A feladatnak megfelelő méretűt válasszunk. Grafikus alkalmazások és táblázatok nagyobbat igényelnek, e-mail olvasásához és írásához kicsi is elég. Minimális követelmények: a legalapvetőbb irodai munkához (vagy azoknak, akik nem töltenek napi 8-9 órát a gép előtt) 15 colos is elég, 17-19 colos pedig a többieknek. Ha bonyolult pénzügyi műveletekről vagy táblázatkezelésről van szó, akkor két kisebb, egymás mellett elhelyezett, illetve egy nagy, széles, 16:9-es oldalarányú monitor a megoldás.
Beállítás
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ergonómia fontosságát. Egy jól beállítható LCD-t optimális helyzetbe állíthatjuk, azaz nem fájdul meg a hátunk, nyakunk, sőt, még akár a gépelés okozta sérüléseket és szem igénybevételét is csökkenti. A beállítási lehetősége alatt a kijelző felemelése és leengedése, oldalirányú forgatása, álló és fekvő képirány, illetve előre-hátra döntés értendő.
Minimális követelmények: legalább a megfelelő magasságra emelhető vagy engedhető. A kijelző függőleges dőlésszögének állítása a változó fényviszonyok miatt ajánlott.
Csatlakoztathatóság
Régebben még úgy tartották, hogy a digitális - vagy DVI - csatlakozás sokkalta jobb képminőséget biztosított LCD-n, mint az analóg csatlakozók. Az analóg technológia azonban jelentős fejlődésen ment keresztül, és napjainkban már gyakorlatilag azonos minőséget kapunk mindkét esetben. Amennyiben szükséges vagy szeretnénk az LCD-nk digitális csatlakozóját használni (például nagy felbontású grafikai alkalmazásokra), akkor olyan videokártyára van szükségünk, aminek van DVI-I vagy DVI-D kimenete.
Minimális követelmények: analóg kábel a VGA- vagy D-Sub-csatlakozóhoz, illetve az általunk preferált csatlakozási módokat támogató videokártya.
Extrák
A számítógéppel elvégzendő feladatok határozzák meg, milyen extrákra van szükség. A leggyakoribb kiegészítők közé tartozik a beépített hangszóró, ki- és bemeneti USB, A/V ki-és bemenet, beépített tv-tuner és a kép a képben (tehát a képernyő egy kis részén tv-adást nézhetünk, miközben a háttérben folyik a munka).
Minimális követelmények: a leghasznosabb extra tulajdonság a beépített USB-port. Ennek segítségével digitális fényképezőgépet, webkamerát vagy más USB-s eszközt csatlakoztathatunk közvetlenül az LCD-re, nem kell a földön csúszkálnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a PC-nk valamelyik USB-aljzatát.
Képminőség
Egy talicskányi számot felsorolhatnánk, de a legfontosabb mégis az, hogyan tetszik a szemlélőnek a kép minősége. Az LCD-ket mindig a natív felbontáson (ez az érték a termékhez mellékelt leírásban található) kell összehasonlítani. Ezen a felbontáson a legjobb a kijelző képe. Egy grafikus tervező szemével nézve fontos, hogy be lehessen állítani a kép gamma-korrekcióját és színhőmérsékletét. Ajánlatos ellenőrizni a képpontremegést (vibráló pontok a kijelzőn), de érdemes meggyőződni arról is, hogy a kép tisztán látható legyen több rálátási szögből is, és nem árt, ha megvizsgáljuk, a kép mind a négy sarkában egyforma-e a fényerő. Amennyiben főleg szöveges programokkal dolgozunk (például szövegszerkesztő, táblázatkezelő és e-mail), győződjünk meg arról, hogy a szöveg kellően éles-e.
Minimális követelmények: valójában úgy lehet a legjobban LCD-t tesztelni, ha bemegyünk az áruházba, és saját szemünkkel győződünk meg róla. Az eladó által elmondott számok (vagy specifikációk) magukban semmit sem jelentenek, mivel a felbontás a kijelző panel méretétől függően szabványos érték, és a kontrasztarány is csak a munkahelyi fényerőre vonatkozóan fontos.