Súgó

Hogyan válasszunk szkennert?

A szkenner (más néven lapolvasó) az elektronikus adatbevitel egyik legfontosabb eszköze. Az adatbeviteli folyamat során a papír alapú dokumentum tartalma (szövegek, képek) elektronikusan kezelhető információvá alakul át.

Típusok
A különböző szkenner típusokat az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:

• Dokumentum szkennerek, melyek professzionális igénybevételre, hosszútávú használatra készültek. Ezen a csoporton belül a beolvasási sebesség és teljesítmény kapacitás alapján három alcsoportot különböztetünk meg.
• Desktop dokumentum szkenner (napi terhelhetősége 100-2000 lap)
• Workgroup dokumentum szkenner (napi terhelhetősége 2000-10000 lap)
• Production dokumentum szkenner (napi terhelhetősége 10000-200000 lap)
• Egyéb szkennerek csoportjába a speciális használatra szánt eszközök tartoznak, mint például a hálózati szkennerek vagy az okmányszkenneléshez használtak.
• A nagyformátumú (A0) szkennerek azok, melyek a tervezési munkáknál, térképészetben használatosak.

Terhelhetőség, kapacitás
Dokumentum-feldolgozó szkennerek esetén többnyire a legfontosabb szempont a berendezés kapacitása. A kapacitás egyrészt a szkenner adott lap/perc paraméterétől (percenként ennyi lap beolvasását tudja elvégezni a berendezés), valamint a napi terhelhetőségtől (a naponta beszkennelhető lapok számától) függ. A dokumentum-feldolgozó szkennerek leggyakoribb feladata egy megadott (szűk) időintervallumon belül minél több lap feldolgozása. Ennek kiszámításához a lap/percben specifikált sebesség paraméter. A berendezések terhelésének korlátja a naponta feldolgozható lapok száma.

Lapfeldolgozás szempontjából a következőképp csoportosíthatók a szkennerek:

• Roll szkenner: A képet a szkenner húzza keresztül az olvasó egység felett, tehát a kép mozog. Néhány típusnál a papírvezető feltétet le lehet venni, és így olyan képeket is be tud olvasni, amit egyébként nem tudna behúzni.
• Kézi szkenner: A szkennert kézzel kell a képen végighúzni. Az ilyen gépek alakja igen változatos lehet. A karmesterpálca méretű csupaszított handy-szkenner akár 4 másodperc alatt olvas be egy A4-es oldalt, függetlenül működve 100 oldalt tárol memóriájában. Felbontása 400 dpi körül van, ami elég rossz és kezelése is bonyolult. Pozitív tulajdonsága a kedvező ár, de ennek ellenére sem örvend nagy népszerűségnek.
• Síkágyas szkenner: A képet a tárgytartó üvegre kell rakni, és az olvasó egység halad alatta végig. A jobb készülékekhez dia feltétet is adnak, vagy opcióként külön megvehető mellé. Optikai felbontása általában 2200x4800 dpi, míg színmélysége 48 bit körül van.
• Dia szkenner: Csak dia és fotónegatív beolvasására használható. Ha egy ezzel a rendszerrel működő számítógéphez még egy színes fotónyomtató is csatlakoztatunk, akkor olcsón készíthetünk színes nagyításokat diáról vagy a negatívról. Az optikai felbontása 1800x1800 dpi, míg szoftveresen akár 19200x19200 dpi-vel is elboldogul. Beolvasási sebessége 10-35 másodperc, az előképet 10 másodperc alatt hozza létre.

Papírkezelés, papíradagolás
A szkenner papírbeviteli tulajdonságait befolyásolja a papíradagolási lehetőség. Lapadagolóval ellátott szkennernél az adagoló kapacitása (az adagolóba egyidejűleg helyezhető lapok száma) egy fontos mutató. Fontos továbbá, hogy mennyire toleráns az adagoló a változó papírminőségre. A beépített intelligenciák (kettős húzás felismerése, lapelakadás visszajelzése) segítenek a hibás adatbevitel megakadályozásában, illetve ennek megoldásában. Gyűrött, vékony, illetve nehezen kezelhető dokumentumok esetén a szkenner síkágyába helyezve szkennelhető be az adott dokumentum (amennyiben a szkenner rendelkezik ilyennel). A duplex szkennerek a papír mindkét oldalán lévő információ egyidejű beviteléről gondoskodnak, a szimplex változatokban ez csak az egyik oldalra igaz.

Beviteli felbontás
A bevitelnél rendelkezésre álló maximális felbontás (dpi-ben megadva) fontos információval bír. Figyelemmel kell azonban lennünk arra a tényre, hogy a felbontás növelésével a fájlméret is növekszik, méghozzá négyzetes jelleget mutatva. Tehát nem a maximális, hanem az optimális felbontást kell megtalálnunk, ami az egész rendszer megbízható, azaz pontos adatokkal feltöltött és hatékony, gyors működését jelenti. (Egy átlag archiváló szkenner napi több ezer dokumentumot állít elő, amely növekmény folyamatos tárolása komoly kihívás az archiváló rendszerekkel szemben.) A fentiek alapján érthető, hogy a leggyakrabban alkalmazott felbontás 200-240 dpi, ritka speciális esetben használnak 300 dpi-t.

Képfeldolgozás
A szkennerek által előállított kép minőségének kiemelkedő jelentősége van a következő munkafázisokban. Ahhoz, hogy a képi formátumban tárolt dokumentumainkat hatékonyan tudjuk visszakeresni, leíró adatokat, úgynevezett indexeket állítunk elő. Nagytömegű dokumentum bevitelnél törekszünk az indexek automatikus, gépi előállítására. Ezt támogatja a vonalkód, valamint a gépi (OCR) illetve kézírásos (ICR) karakter felismerés. Ezen felismerési folyamatokban a kép minősége kritikus. Érzékeltetésképpen ha egy automatizált feldolgozó folyamatban megfelelő képjavító és szkenner meghajtó folyamatokat, technológiákat alkalmazunk, akkor a rendszer termelékenysége megsokszorozódik, míg a hibaszázalék a töredékére zuhan. Így kijelenthetjük, hogy szkennert alkalmazó dokumentum feldolgozó rendszerekben fokozott hangsúlyt kell fektetni a képminőségre, amely csak képfeldolgozó algoritmusok alkalmazásával (IPC, ATP, ACE kártyával vagy VRS technológiával) biztosítható. Az archiváló-szkennerek a szkennervezérlőt tartalmazó host PC-hez SCSI, Video, FireWire, (vagy kisebb teljesítményű feldolgozás esetén) USB interfészen keresztül kapcsolódhatnak.

Színmélység
A beolvasó az átalakítás során a képet apró pontokként kezeli, és minden képpontnak meghatározza a színét. A digitalizálás annál jobb hatásfokú, minél több képpontot különböztetünk meg egységnyi felületen, illetve minél nagyobb számú különböző színt érzékel. A lapolvasók szinte mindegyike 16 millió színnel dolgozik, ami megegyezik a 24 bites színmélységgel. Ennél nagyobb színmélységre, illetve több színre nincs szükség, hiszen az emberi szem azt már úgysem tudja megkülönböztetni.