Segítünk választani!
Az alábbi termékcsoportokra kattintva egy rövid segítséget találsz az általad keresett megfelelő termék kiválasztásához:
Az alábbi termékcsoportokra kattintva egy rövid segítséget találsz az általad keresett megfelelő termék kiválasztásához:
| Műszaki cikkek Headset Notebook Televizió Biztonsági kamera DVD Elem Konzol Számítógép Erősítő Memóriakártya Pendrive Szkenner | Vetítővászon Diavetítő Mobiltelefon Videokamera Digitális fényképező Diaszkenner Monitor Digitális képkeret GPS MP3 lejátszó Távirányító |
Háztartás Borhűtő Csaptelep Fotopapír Főzőlap Mikrohullámú sütő Mosogatótál Porszívó Sütő Tűzhely Vérnyomásmérő |
Irodatechnika Diktafon Iratmegsemmisítő Nyomtató Számológép Autoelektronika Autó HI-FI Élelmiszer Bor |
Hogyan vásároljak új televíziót?
Manapság már egy új tévékészülék vásárlása nem olyan egyszerű, mint tíz évvel ezelőtt volt, ezért érdemes több szempont alapján is mérlegelni döntésünket, mielőtt vásárlásra szánjuk el magunkat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mit veszünk, és mire is kívánjuk használni a kiválasztott tévét a jövőben. Mivel nem olcsó a döntés, ezért jó, ha minden tekintetben igyekszünk konzekvensek maradni, és tájékozódni, mielőtt megnyitjuk pénztárcánkat.
Képcsöves
Manapság az LCD és a plazma televíziók vannak előtérben, de még a klasszikus képcsöves tévék is beszerezhetőek. Utóbbiakat csak akkor érdemes választani, ha nem kívánunk házi-mozi rendszert építeni, csak strapabíró, egyszerű és könnyen kezelhető készülékre van szükség a nappaliba. A képcsöves, vagy CRT televíziók tökéletesen megfelelnek kisebb szobákba is, vagy olyan esetekre, ha csak a kábeltévét szeretnénk nézni rajtuk. A jelenlegi adások jelentős része ugyanis igen gyenge minőségű, és a képcsöves tévéken pont ezért szebben mutatnak. Az újgenerációs tévék sokkal több képpont megjelenítésére képesek, így a hibákat is jobban kihozzák. Tehát ha csak és kizárólag tévézésről van szó, akkor érdemes elgondolkodni a képcsöves készülékek vásárlásán is, ugyanis még néhány évig (a digitális tévéadások valódi megjelenéséig hazánkban) ezek egészen jó szolgálatot tesznek a kábeladások közvetítését illetően. Sokkal több kérdés és probléma merülhet fel az LCD és a plazma televíziók esetében, ráadásul hamarosan egészen új képalkotási technológiával működő készülékek is megjelennek majd a piacon (SED, OLED), de ezekre még várni kell.
Plazma
A plazma-TV-k esetében minden egyes képpont (minden egyes pixel) három kicsi kamrából áll, amelyek a piros, a zöld és a kék alapszínekre vannak felosztva. Ezek a kamrák két üvegtábla között vannak elhelyezve és egy speciális nemesgázkeverékkel vannak megtöltve. (A megfelelő szín megjelenését a hátsó üvegtábla foszforrétegének színe adja.) A kamrák elektródájára elektromos impulzust bocsátva, a gázkeverék plazmaállapotba kerül (innen adódik a technológia neve) és a benne felszabaduló megfelelő töltésű ionok a foszfor gerjesztése által fényt bocsátanak ki. Az ily módon kigyújtott többmillió - saját fénnyel rendelkező - pixel egy spontán, éles plazmaképet állít elő, ami se nem vibrál, se nem torzít.
LCD
Az LCD-k technológiája 30 évvel régebbi, mint a plazmáké. Világos környezeti fényben történő használatra tervezték. Ebben az esetében is önálló képpontok (pixelek) adják a képet, melyek szintén két áttetsző lap között helyezkednek el, azonban nem nemesgázzal vannak megtöltve, mint a plazma TV-k, hanem folyadékkristályokkal. Ezek a kristályok adják a technológia nevét is: "Liquid Crystal Display". Az LCD-technológia fehérszínű háttérmegvilágítása folyamatosan, többé-kevésbé állandó intenzitással sugárzik a hátsó táblaüvegre. A folyadékkristályok pedig fizikai elhelyezkedésükből adódóan átengedik, vagy kitakarják a háttérmegvilágítás fényét, szabályozzák a fényerősséget, és a képpontok színszűrői segítségével adják a megfelelő színt.
A plazma- és az LCD-készülékek képminősége a két technológia eltéréséből adódó különbségeken múlik: a nézési szög jelentősége, a mozgásreprodukció és a kontraszt arány a legfontosabb különbségek.
Nézési szög
Ez elsősorban azon múlik, hogy hány személlyel együtt tévézünk. Az LCD-technológia esetében ez a kérdés döntő szerepet játszik! Ha egy LCD-TV-n tévézünk, és 45°-os, vagy annál kisebb nézőszögben ülünk le a készülékhez, akkor a szemből történő nézéshez képest a színek torzulását és a kontraszt csökkenését fogjuk észlelni a képen. A kép halványnak tűnik. Túl nagy méretű kép esetében ez hátrányt jelent, ha nagyobb körben tévézünk. A nézési szög a plazma esetében indifferens: a plazma képernyő akár 170° fokban is változatlan minőségű képeket nyújt, anélkül, hogy a színek torzulnának vagy a kontraszt csökkenne.
Mozgásmegjelenítés
A gyors mozgások pontos megjelenítése fontos döntési kritérium a TV vásárláskor. Az LCD-TV-k esetében a gyors mozgást tartalmazó sportközvetítések esetében megtörténhet, hogy a kép hajlamos az ismert utánhúzó effektusra. Ennek oka, hogy az LCD-panel pixeleinek az elektromos impulzus leadása után időre van szükségük a kristályok fizikai elmozdulásához, és ezáltal a mozgó képek visszaadása késleltetve történik. A plazma kijelzőknek általában csak egy elektromos impulzusra van szükségük pixelenként ahhoz, hogy visszaadják a sportjeleneteket. (Maga a panel nem rendelkezik reakcióidővel.) Ez a gyors reakció gondoskodik az éles és tiszta sportképekről.
Kontraszt
A játékfilmekben, azokon belül is a sötét képeken igen fontos a színek élénk megjelenítése. Erre a minél tökéletesebb házimozi hatás érdekében van szükség. A plazma kijelzők egyenként vezérelnek minden egyes pixelt, és ezáltal kitűnően visszaadják a telt fekete tónusokat és a sötét területeket. A plazmák esetében nem csupán a kontraszt arány többszörös értékű az LCD-khez viszonyítva, hanem a sötét tónusú területeken sokkal nagyobb részletgazdagság érhető el, mint az LCD-TV-ken. Az LCD-knél a folyamatos háttérvilágítás miatt nehezen képzelhető el a tiszta fekete, úgyhogy a hagyományos LCD-TV-k esetében a sötét képtartalmak gyakran enyhén szürkésnek hatnak. Ez a jelenség a háttérvilágítás csökkentésével enyhíthető, de ez a sötét képtartalmak kevésbé részletgazdag megjelenítését eredményezi.
A kontrasztarányról annyit érdemes tudni, hogy a minél magasabb arányszám elérése az optimális felhasználói szempontból. Tulajdonképpen a képernyőn megjeleníthető legvilágosabb és legsötétebb képrészletek megvilágításának arányszámáról van itt szó, így a magasabb érték realisztikusabb képet biztosít, több szürkeárnyalatot különböztet meg, így sötét környezetben is jól kivehetőek a formák és a színkülönbségek. A fényerőt talán nem kell sokat magyarázni, a cd/m2 mértékegységgel leírt fogalom számunkra csak annyiban érdekes, hogy megfelelő háttérvilágítás álljon rendelkezésre, így ezen esetben is a magasabb számok a kedvezőbbek. Egy 500 cd/m2-es LCD tévé például már átlagosnak mondható, és tökéletesen elég fényt biztosít az emberi szem számára még nappali körülmények között is.
Képátló
Általában a kisebb képátlójú készülékek esetében több az LCD modell, és mivel a gyártási technológiája olcsóbb, egészen 37 colig (vagyis 94 centis képméretig) olcsóbban jövünk ki, ha LCD tévéket választunk. A plazma a 42 colos modelleknél kezd érdekessé válni, egészen szélsőséges méretekig találhatunk tévéket ezekből, és sokak szerint a nagy modellek esetében már csak a plazmák képesek tökéletes képmegjelenítésre, és akadozás, vagy elmosódás mentes mozgóképek vetítésére. Szintén csak azt tudjuk javasolni, hogy ebben a kérdésben is a személyes tapasztalat legyen a mérvadó, vagyis minden modellt érdemes működés közben kipróbálni, mielőtt a két technológia között választanánk.
HD-Ready
Ma Magyarországon használt PAL rendszer felbontása 768x576 képpont, vagyis egy normál tévén ezért néznek ki szépen a sugárzott tévéadások, míg egy magasabb felbontású televízión ezért tűnhet rondábbnak a tévéadás. A képpontok sűrűségétől függ a kép tisztasága, élessége, ezért érdemes magas felbontású, legalább HD-Ready logóval ellátott készüléket venni. Ez lényegesen több, mint az alap felbontású, 852x480 képpontos tévék, jelen esetben 1366 x 768 képpontról van szó. Ha videojátékot, számítógépet, vagy DVD-lejátszót (esetleg ebből is újgenerációs verziót) kötnénk a tévénkre, akkor melegen ajánlott a HD-Ready modell a megfelelő képminőség eléréséhez.
Full HD
A Full HD már jóval drágább és ritkább modell, itt már a valódi HD minőségű felbontás (1920x1080 képpont) mutatkozik meg, a kép több mint 2 millió képpontból áll, és értelemszerűen csodás képminőséget garantál. Ez főleg a 120 centis képátlójú tévék feletti kategóriában mutathat érdemi különbséget a megjelenítésben.
Csatlakoztatási lehetőségek
A csatlakoztatási lehetőségek vizsgálatakor azt érdemes figyelnünk, hogy minél több készülékkel legyen kompatibilis az általunk választott tévé. Antenna bemenet mindenképpen legyen rajta, és emellett az S-Video és a kompozit, valamint minimum két Scart csatlakozó is rendkívül fontos ahhoz, hogy a jelenleg használt szórakoztató elektronikai cikkeket gond nélkül köthessük rá az új tévére. Ha PC-t akarunk rákötni a készülékre, akkor mindenképpen érdemes olyan tévét választani, amelyen RGB csatlakozó is található. Külön említést érdemel a HDMI csatlakozás lehetősége is, amelyet HD-Ready készülékeknél már rendszerint megtalálhatunk a tévék hátlapján. A High Definition Multimedia Interface egy teljesen digitális csatlakozási rendszer, ahol minőségromlástól mentes kép- és hangátvitel jön létre külső készülékekkel összekötve.
Fogyasztás
A plazma képernyők saját világítású pixeleket használnak a képtartalom megjelenítéséhez. A sötét képábrázolások esetén kevesebb pixel világít, így kisebb az áramfelhasználás, mint a nagyon világos képtartalmak esetében. A tényleges fénykibocsátás a képtartalom igényének megfelelően kapcsol ki és be. Az LCD-képernyők a háttérvilágítás kitakarásával ábrázolják a képtartalmakat. Azaz a háttérvilágítás folyamatosan - állandóan be van kapcsolva, világos és sötét képtartalmak esetén is - ugyanolyan erősen világít, így a képtartalomtól független az áramfelhasználásuk.
Nappaliba vagy hálóba?
A megfelelő tévé kiválasztásánál az is elengedhetetlen kérdés, hogy mire is akarjuk használni a készüléket, illetve milyen messziről, mekkora szobában, és milyen más eszközöket rákötve működtetjük majd a tévét. Egy kisebb szobába nem érdemes hatalmas képátlójú, HD-felbontású készüléket venni, mert úgysem tudjuk majd észrevenni a különbséget a kisebb teljesítményű modellekkel szemben. Az emberi szemnek a megfelelő érzékeléshez tér kell, és inkább ezt tartsuk szem előtt, minthogy a legnagyobb és legdrágább készüléket erőltessük be egy közepes méretű szobába. A másik alapvető kritérium, hogy nappali, folyamatos tévézésre, vagy éjszakai, sötét szobában történő mozizásra kívánjuk venni a tévét. Több szakértő szerint is a plazmák mélyebb, szebb feketéket, és magasabb kontrasztot képesek megjeleníteni, tehát sötét környezetben jobban teljesítenek. Az LCD-k esetében viszont magasabb az élettartam, kevésbé halványul el a fényerő (értelemszerűen itt éves viszonylatokban gondolkodunk), így világos környezetben, akár hosszabb működés mellett is hozzák a formájukat, igaz, valódi fekete szín megjelenítésére kevésbé alkalmasak. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy kifejezetten házi-mozi élmény eléréséhez a frontvetítőt is érdemes megfontolni, egy jó projektor segítségével a mozihoz hasonló vizuális élményt érhetünk el otthon is, de ehhez megfelelő sötétítés és helyi viszonyok szükségesek.
Milyet ne vegyünk?
Egyre azonban mindenképpen figyeljünk: csak napjainkban jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy mind a plazma, mind az LCD tévék alapvető hibáktól mentesek, ezért két évnél régebbi modellt ne vegyünk, még akkor sem, ha lényegesen olcsóbban adják. Ez nem véletlen, a kifutó modellek pont azért akciósak, mert már a technológia egyáltalán nem megfelelő a mai igényeknek.
Manapság már egy új tévékészülék vásárlása nem olyan egyszerű, mint tíz évvel ezelőtt volt, ezért érdemes több szempont alapján is mérlegelni döntésünket, mielőtt vásárlásra szánjuk el magunkat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mit veszünk, és mire is kívánjuk használni a kiválasztott tévét a jövőben. Mivel nem olcsó a döntés, ezért jó, ha minden tekintetben igyekszünk konzekvensek maradni, és tájékozódni, mielőtt megnyitjuk pénztárcánkat.
Képcsöves
Manapság az LCD és a plazma televíziók vannak előtérben, de még a klasszikus képcsöves tévék is beszerezhetőek. Utóbbiakat csak akkor érdemes választani, ha nem kívánunk házi-mozi rendszert építeni, csak strapabíró, egyszerű és könnyen kezelhető készülékre van szükség a nappaliba. A képcsöves, vagy CRT televíziók tökéletesen megfelelnek kisebb szobákba is, vagy olyan esetekre, ha csak a kábeltévét szeretnénk nézni rajtuk. A jelenlegi adások jelentős része ugyanis igen gyenge minőségű, és a képcsöves tévéken pont ezért szebben mutatnak. Az újgenerációs tévék sokkal több képpont megjelenítésére képesek, így a hibákat is jobban kihozzák. Tehát ha csak és kizárólag tévézésről van szó, akkor érdemes elgondolkodni a képcsöves készülékek vásárlásán is, ugyanis még néhány évig (a digitális tévéadások valódi megjelenéséig hazánkban) ezek egészen jó szolgálatot tesznek a kábeladások közvetítését illetően. Sokkal több kérdés és probléma merülhet fel az LCD és a plazma televíziók esetében, ráadásul hamarosan egészen új képalkotási technológiával működő készülékek is megjelennek majd a piacon (SED, OLED), de ezekre még várni kell.
Plazma
A plazma-TV-k esetében minden egyes képpont (minden egyes pixel) három kicsi kamrából áll, amelyek a piros, a zöld és a kék alapszínekre vannak felosztva. Ezek a kamrák két üvegtábla között vannak elhelyezve és egy speciális nemesgázkeverékkel vannak megtöltve. (A megfelelő szín megjelenését a hátsó üvegtábla foszforrétegének színe adja.) A kamrák elektródájára elektromos impulzust bocsátva, a gázkeverék plazmaállapotba kerül (innen adódik a technológia neve) és a benne felszabaduló megfelelő töltésű ionok a foszfor gerjesztése által fényt bocsátanak ki. Az ily módon kigyújtott többmillió - saját fénnyel rendelkező - pixel egy spontán, éles plazmaképet állít elő, ami se nem vibrál, se nem torzít.
LCD
Az LCD-k technológiája 30 évvel régebbi, mint a plazmáké. Világos környezeti fényben történő használatra tervezték. Ebben az esetében is önálló képpontok (pixelek) adják a képet, melyek szintén két áttetsző lap között helyezkednek el, azonban nem nemesgázzal vannak megtöltve, mint a plazma TV-k, hanem folyadékkristályokkal. Ezek a kristályok adják a technológia nevét is: "Liquid Crystal Display". Az LCD-technológia fehérszínű háttérmegvilágítása folyamatosan, többé-kevésbé állandó intenzitással sugárzik a hátsó táblaüvegre. A folyadékkristályok pedig fizikai elhelyezkedésükből adódóan átengedik, vagy kitakarják a háttérmegvilágítás fényét, szabályozzák a fényerősséget, és a képpontok színszűrői segítségével adják a megfelelő színt.
A plazma- és az LCD-készülékek képminősége a két technológia eltéréséből adódó különbségeken múlik: a nézési szög jelentősége, a mozgásreprodukció és a kontraszt arány a legfontosabb különbségek.
Nézési szög
Ez elsősorban azon múlik, hogy hány személlyel együtt tévézünk. Az LCD-technológia esetében ez a kérdés döntő szerepet játszik! Ha egy LCD-TV-n tévézünk, és 45°-os, vagy annál kisebb nézőszögben ülünk le a készülékhez, akkor a szemből történő nézéshez képest a színek torzulását és a kontraszt csökkenését fogjuk észlelni a képen. A kép halványnak tűnik. Túl nagy méretű kép esetében ez hátrányt jelent, ha nagyobb körben tévézünk. A nézési szög a plazma esetében indifferens: a plazma képernyő akár 170° fokban is változatlan minőségű képeket nyújt, anélkül, hogy a színek torzulnának vagy a kontraszt csökkenne.
Mozgásmegjelenítés
A gyors mozgások pontos megjelenítése fontos döntési kritérium a TV vásárláskor. Az LCD-TV-k esetében a gyors mozgást tartalmazó sportközvetítések esetében megtörténhet, hogy a kép hajlamos az ismert utánhúzó effektusra. Ennek oka, hogy az LCD-panel pixeleinek az elektromos impulzus leadása után időre van szükségük a kristályok fizikai elmozdulásához, és ezáltal a mozgó képek visszaadása késleltetve történik. A plazma kijelzőknek általában csak egy elektromos impulzusra van szükségük pixelenként ahhoz, hogy visszaadják a sportjeleneteket. (Maga a panel nem rendelkezik reakcióidővel.) Ez a gyors reakció gondoskodik az éles és tiszta sportképekről.
Kontraszt
A játékfilmekben, azokon belül is a sötét képeken igen fontos a színek élénk megjelenítése. Erre a minél tökéletesebb házimozi hatás érdekében van szükség. A plazma kijelzők egyenként vezérelnek minden egyes pixelt, és ezáltal kitűnően visszaadják a telt fekete tónusokat és a sötét területeket. A plazmák esetében nem csupán a kontraszt arány többszörös értékű az LCD-khez viszonyítva, hanem a sötét tónusú területeken sokkal nagyobb részletgazdagság érhető el, mint az LCD-TV-ken. Az LCD-knél a folyamatos háttérvilágítás miatt nehezen képzelhető el a tiszta fekete, úgyhogy a hagyományos LCD-TV-k esetében a sötét képtartalmak gyakran enyhén szürkésnek hatnak. Ez a jelenség a háttérvilágítás csökkentésével enyhíthető, de ez a sötét képtartalmak kevésbé részletgazdag megjelenítését eredményezi.
A kontrasztarányról annyit érdemes tudni, hogy a minél magasabb arányszám elérése az optimális felhasználói szempontból. Tulajdonképpen a képernyőn megjeleníthető legvilágosabb és legsötétebb képrészletek megvilágításának arányszámáról van itt szó, így a magasabb érték realisztikusabb képet biztosít, több szürkeárnyalatot különböztet meg, így sötét környezetben is jól kivehetőek a formák és a színkülönbségek. A fényerőt talán nem kell sokat magyarázni, a cd/m2 mértékegységgel leírt fogalom számunkra csak annyiban érdekes, hogy megfelelő háttérvilágítás álljon rendelkezésre, így ezen esetben is a magasabb számok a kedvezőbbek. Egy 500 cd/m2-es LCD tévé például már átlagosnak mondható, és tökéletesen elég fényt biztosít az emberi szem számára még nappali körülmények között is.
Képátló
Általában a kisebb képátlójú készülékek esetében több az LCD modell, és mivel a gyártási technológiája olcsóbb, egészen 37 colig (vagyis 94 centis képméretig) olcsóbban jövünk ki, ha LCD tévéket választunk. A plazma a 42 colos modelleknél kezd érdekessé válni, egészen szélsőséges méretekig találhatunk tévéket ezekből, és sokak szerint a nagy modellek esetében már csak a plazmák képesek tökéletes képmegjelenítésre, és akadozás, vagy elmosódás mentes mozgóképek vetítésére. Szintén csak azt tudjuk javasolni, hogy ebben a kérdésben is a személyes tapasztalat legyen a mérvadó, vagyis minden modellt érdemes működés közben kipróbálni, mielőtt a két technológia között választanánk.
HD-Ready
Ma Magyarországon használt PAL rendszer felbontása 768x576 képpont, vagyis egy normál tévén ezért néznek ki szépen a sugárzott tévéadások, míg egy magasabb felbontású televízión ezért tűnhet rondábbnak a tévéadás. A képpontok sűrűségétől függ a kép tisztasága, élessége, ezért érdemes magas felbontású, legalább HD-Ready logóval ellátott készüléket venni. Ez lényegesen több, mint az alap felbontású, 852x480 képpontos tévék, jelen esetben 1366 x 768 képpontról van szó. Ha videojátékot, számítógépet, vagy DVD-lejátszót (esetleg ebből is újgenerációs verziót) kötnénk a tévénkre, akkor melegen ajánlott a HD-Ready modell a megfelelő képminőség eléréséhez.
Full HD
A Full HD már jóval drágább és ritkább modell, itt már a valódi HD minőségű felbontás (1920x1080 képpont) mutatkozik meg, a kép több mint 2 millió képpontból áll, és értelemszerűen csodás képminőséget garantál. Ez főleg a 120 centis képátlójú tévék feletti kategóriában mutathat érdemi különbséget a megjelenítésben.
Csatlakoztatási lehetőségek
A csatlakoztatási lehetőségek vizsgálatakor azt érdemes figyelnünk, hogy minél több készülékkel legyen kompatibilis az általunk választott tévé. Antenna bemenet mindenképpen legyen rajta, és emellett az S-Video és a kompozit, valamint minimum két Scart csatlakozó is rendkívül fontos ahhoz, hogy a jelenleg használt szórakoztató elektronikai cikkeket gond nélkül köthessük rá az új tévére. Ha PC-t akarunk rákötni a készülékre, akkor mindenképpen érdemes olyan tévét választani, amelyen RGB csatlakozó is található. Külön említést érdemel a HDMI csatlakozás lehetősége is, amelyet HD-Ready készülékeknél már rendszerint megtalálhatunk a tévék hátlapján. A High Definition Multimedia Interface egy teljesen digitális csatlakozási rendszer, ahol minőségromlástól mentes kép- és hangátvitel jön létre külső készülékekkel összekötve.
Fogyasztás
A plazma képernyők saját világítású pixeleket használnak a képtartalom megjelenítéséhez. A sötét képábrázolások esetén kevesebb pixel világít, így kisebb az áramfelhasználás, mint a nagyon világos képtartalmak esetében. A tényleges fénykibocsátás a képtartalom igényének megfelelően kapcsol ki és be. Az LCD-képernyők a háttérvilágítás kitakarásával ábrázolják a képtartalmakat. Azaz a háttérvilágítás folyamatosan - állandóan be van kapcsolva, világos és sötét képtartalmak esetén is - ugyanolyan erősen világít, így a képtartalomtól független az áramfelhasználásuk.
Nappaliba vagy hálóba?
A megfelelő tévé kiválasztásánál az is elengedhetetlen kérdés, hogy mire is akarjuk használni a készüléket, illetve milyen messziről, mekkora szobában, és milyen más eszközöket rákötve működtetjük majd a tévét. Egy kisebb szobába nem érdemes hatalmas képátlójú, HD-felbontású készüléket venni, mert úgysem tudjuk majd észrevenni a különbséget a kisebb teljesítményű modellekkel szemben. Az emberi szemnek a megfelelő érzékeléshez tér kell, és inkább ezt tartsuk szem előtt, minthogy a legnagyobb és legdrágább készüléket erőltessük be egy közepes méretű szobába. A másik alapvető kritérium, hogy nappali, folyamatos tévézésre, vagy éjszakai, sötét szobában történő mozizásra kívánjuk venni a tévét. Több szakértő szerint is a plazmák mélyebb, szebb feketéket, és magasabb kontrasztot képesek megjeleníteni, tehát sötét környezetben jobban teljesítenek. Az LCD-k esetében viszont magasabb az élettartam, kevésbé halványul el a fényerő (értelemszerűen itt éves viszonylatokban gondolkodunk), így világos környezetben, akár hosszabb működés mellett is hozzák a formájukat, igaz, valódi fekete szín megjelenítésére kevésbé alkalmasak. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy kifejezetten házi-mozi élmény eléréséhez a frontvetítőt is érdemes megfontolni, egy jó projektor segítségével a mozihoz hasonló vizuális élményt érhetünk el otthon is, de ehhez megfelelő sötétítés és helyi viszonyok szükségesek.
Milyet ne vegyünk?
Egyre azonban mindenképpen figyeljünk: csak napjainkban jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy mind a plazma, mind az LCD tévék alapvető hibáktól mentesek, ezért két évnél régebbi modellt ne vegyünk, még akkor sem, ha lényegesen olcsóbban adják. Ez nem véletlen, a kifutó modellek pont azért akciósak, mert már a technológia egyáltalán nem megfelelő a mai igényeknek.